Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2009.03.27.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 606. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2009.03.27. Művelődés



A miklósvári Kálnoky-kastély

A sepsikőröspataki Kálnoky család bizonyíthatóan bírt miklósvári birtokrészekkel már a 16. században. Egyes adatok azt is sejtetni engedik, hogy a mai kastély építése előtt is létezett itt a család tulajdonát képező lakóház, az épületnél nemrég végzett régészeti ásatások is ezt bizonyítják. A délkelet-északnyugat irányú hosszanti tengelyre felvehető, hossznégyszög alapú épület rövidebb oldalaihoz bástyaszerű építmények kapcsolódnak. Az épület egyenes záródású, szalagkeretes ablakokkal áttört főhomlokzata északkeletre néz, középtengelyében klasszicista ízlésű tornác ugrik elő, melyre törpepilléres, orsó alakú baluszteres lépcsőkarok vezetnek fel. A kompozit fejezetes oszlopok által tartott tornác háromszögű orommezejében egykor a Kálnoky család címere volt látható, ma csupán ennek nyomai figyelhetők meg, a kommunizmus évei alatt a címert leverték. A kastély parkján át az épület felé tartva szembeötlik annak nyitott árkádos tornáca, mely 2006-ig el volt falazva, az 1997-es falkutatás során kerültek felszínre az árkádokat tartó faragott négyzetes kőpillérek, melyek élszedett díszítést és fejezetükön növényi ornamentikát mutatnak. A délnyugati homlokzat legmeghatározóbb és leglátványosabb szerkezeti eleme a kiugró zárterkély, mely az épülettől délnyugatra elhelyezkedő egykori tóra (melynek szigetén díszes filagória állott) nézett. Az erkély három kőkonzolon nyugszik, melyeket alátámaszt még a később megépített támfal is. A két szélső kőkonzol díszítményeként naiv megformálású, volutába csavarodó hajú, vaskos orrú, vékony, keskeny szemű fej figyelhető meg, a középső konzol egy ágyúcsövet jelenít meg, benne látható golyóval. Az erkély ablakkeretei ugyancsak vörös andezitből készültek, befele forduló profilozással díszítettek, a kétosztatú keret szemöldökén megcsonkult olaszkoszorúba foglalva az SK monogram látható, mely Kálnoky Sámuelre, a család legnevezetesebb tagjára utal, ki háromszéki főkirálybíró, tartományi biztos, végül erdélyi alkancellár és kincstartó is volt, 1697-ben I. Lipót grófi rangra emelte. A történeti források szerint a mai kastélyt Kálnoky István miklósvárszéki alkirálybíró kezdte el építtetni 1648. május 2-án, eme tényt maga az építtető jegyezte fel naplójába. Azt is tudjuk, hogy az építkezéseket 1649-ben konstantinápolyi útja miatt kénytelen volt megszakítani. Hazatérése után az udvarház építése tovább zajlott. Az ekkor megépülő lakóház egy L alakú épület volt, az L rövidebb szárát egy boltozatos helyiség, az épületleltárak által „régi bolt”-ként említett terem képezte. Valószínűleg ezen építkezések során születtek a késő reneszánsz hatású, vörös andezitből („hermányi veres kő”) faragott ajtókeretek és a hátsó rész „régi boltján” feltűnő timpanonos, fogazatos díszű kő ablakkeret is. Az 1690-es évek elején Kálnoky Sámuel alakíttatja át ezt az udvarházat rangjának megfelelő díszes épületté, egy 1694-ben a felesége, Lázár Erzsébet számára készített utasítás szövegéből tudjuk, hogy ekkorra már megépülőben volt a két kiserkély (a mai párja egykor vele átellenben a mai főhomlokzat tornáca mellett foglalt helyet), ekkortájt épült meg a faragott kőpilléres árkádos tornác a mellette lévő kiugró sarokbástyával, és 1703-ban már a kastély belső tereit díszítő igényes kivitelű stukkók is elkészülhettek (minden bizonnyal idegen mester közreműködésével), melyeknek csupán töredékei maradtak meg a kastély nagyterme ablakainak és a zárt kiserkélyre vezető nyílás bélleteiben. A Kálnoky család jelmondatát viselő (NON EST MORTALE QUOD OPTO), az árkádos tornácból az épület belsejébe vezető nyílást ékítő díszesen faragott, a közelmúltban restaurált ajtókeret minden bizonnyal a Kőfaragó Mihály nevet viselő bolonyai (Brassó egyik külvárosa) mester műve, 1694 táján ő faragta a kiserkélyek elemeit és az árkádos tornác pilléreit is. Ez időben az ácsmunkákat egy köpeci mester, bizonyos Pap Sámuel végezte. A 18. századból kevés a rendelkezésünkre álló adat, annyit tudunk, hogy a század közepén az épület állapota nagyon leromlott, a források szerint a család tagjai sem lakták. Az egész Háromszéken és Barcaságon nagymértékben pusztító 1802-es földrengés kapcsán merültek fel újabb adatok, ekkor az épület nagyobb károkat szenvedett: kéményei lehullottak, boltozatai, bástyái megrepedeztek. Az épületet ekkor birtokló gróf Kálnoky Józsefné javíttatja ki ezen károkat, ő végrendeletében is megemlékezik a miklósvári udvarháznál tett építkezéseiről. Később az épületet gróf Kálnoky Dénes bírta, tudjuk még, hogy az 1848–1849-es szabadságharcban a miklósvári udvarházat az ágostonfalvi románok feldúlták. Kálnoky Dénesnek nem maradtak utódai, így halála után a kastély nővérének, Seethal Jánosné Kálnoky Franciskának fiára, Seethal Ferencre szállott. A kastély mai formája, leginkább a főhomlokzat képe az ő építési tevékenységéhez köthető. 1902 és 1905 között Gyárfás Győző mérnök tervei alapján Kreigher Péter sepsiszentgyörgyi kőművesmester vezetésével építik meg a főhomlokzaton látható oszlopos tornácot, valamint az épület két sarkán helyet kapó lépcsőházakat, több kisebb átalakítás, javítás megejtésével együtt. Kisebb-nagyobb átalakításokat visznek végbe még az épületen a 20. század folyamán, az államosítás után több funkciója közt a művelődési ház szerepet is neki szánták, így egyik helyiségét színpaddá alakították, ez idő után azonban állaga egyre romlott. Az 1990-es évek végén eredeti tulajdonosainak újra lehetősége nyílt az épületre figyelni, így azóta a Kálnoky család gondviselésének köszönhetően elkezdődött felújítása. Az épületre úgy is tekinthetünk, mint egész Erdővidék egyik legjelentősebb és leginkább ismert világi jellegű alkotására, az épület minél jobb megismerését szolgáló alapos kutatómunka (régészeti ásatások, falkutatások és levéltári vizsgálódások) és a szakszerű restaurálások is példaértékűek lehetnek a további műemléki kutatások és helyreállítások számára. A klasszicista jelleget hordozó 20. század eleji átépítések következtében sem vesztette el az épület késő reneszánsz jellegét, alaprajzi elrendezése, díszítése révén érdekes darabja a háromszéki építészeti emlékeknek, híven tükrözi a 17–18. század fordulója táján építtető székely főúr kényelmi igényeit, reprezentációs törekvéseit. A kastély a Kovászna megyei műemlékek listáján a CV-II-m-A-13241 kóddal szerepel.

FEHÉR JÁNOS



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 606. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.